A nemzet nagyjai számára létrehozott sírkert gondolatát Széchenyi István vetette fel. A sírkert a 19. század közepén Pest köztemetőjeként nyílt meg, majd a század végére Magyarország legrangosabb kegyeleti helyévé vált. Itt áll többek között Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos mauzóleuma, ez utóbbi Magyarorsz...
Tovább az adatlapraAz emlékhelyről: Az „1808. évi VII. törvénycikk a katonai Ludovika-akadémiáról” teremtette meg az önálló magyar tisztképzés lehetőségét. A Pollack Mihály tervei alapján 1830 és 1836 között elkészült klasszicista stílusú épület 1872-től szolgált a magyar honvédtisztképzés színteréül. 1945 után az épület otthont adott t...
Tovább az adatlapraAz ország fővárosának legrégibb és műemlékekben leggazdagabb része, világörökségi helyszín. 1247-től - az idegen megszállások idejétől eltekintve - a mindenkori magyar államigazgatási és politikai központja. A 20. század közepéig az uralkodók, illetve az államfő palotája, a miniszterelnökség és néhány minisztérium épül...
Tovább az adatlapraElődintézménye, a 18. századi Institutum Geometrico-Hydrotechnicum révén a hazai műszaki felsőoktatás bölcsője. Az egyetem történeti kampuszán 1956. október 22-én tartott hallgatói nagygyűlés hatására kaptak szélesebb nyilvánosságot a politikai berendezkedéssel szembeni követelések. Az innen induló tüntetés lett a forr...
Tovább az adatlapraAz 1945 utáni magyar történelem „temetői emlékhelye”, ahol az 1945 és 1956 utáni törvénytelenperekben hamis vádak alapján elítélt és kivégzett politikusok, katonák, közéleti személyiségek, munkások, diákok és parasztok földi maradványai nyugszanak. A gyászpark a nemzeti összetartozás és a kommunista elnyomás elleni til...
Tovább az adatlapraPetőfi Sándor szülőháza 1958-ban, az első műemlékké nyilvánítási hullámmal lett védett épület, részben népi építészeti értékei, részben jeles költőnk személyéhez való kötődése okán. Maga a ház ún. fésűs beépítésben álló, rövidebb oldalával az utca felé forduló, téglalap alaprajzú, földszintes, deszkaoromzatos, nyeregte...
Tovább az adatlapraI. Szulejmán Bécs ellen indított hadjárata 1532 augusztusában érte el Kőszeget. A várat Jurisics Miklós védte a sokszoros török túlerővel szemben. A védőknek csak töredéke tartozott a katonáskodó rétegekhez, Kőszeg ennek ellenére nem került török kézre. A városban a 11 órai harangszó emlékeztet a sikeres ellenállásra.
Tovább az adatlapraA legfontosabb magyarországi zarándokhelyek egyike, ferences szerzetesek által vezetett katolikus búcsújáróhely. Története I. (Szent) László legendájához kötődik, egyúttal fontos Mária-kegyhely, a középkor óta napjainkig az ország egyik leglátogatottabb zarándokhelye. A Basilica Minor címet viselő barokk kegytemplom és...
Tovább az adatlapraA kollégiumot, a Tiszántúl fontos kálvinista központját Wittenbergben tanult prédikátorok alapították 1530-ban. Muzeális értékű könyvtára mintegy 16 ezer kötetből áll. A kollégiumban tanult a magyar szellemi élet számos kiemelkedő alakja, többek között Szép Ernő író, Tamkó Sirató Károly költő és Várkonyi Zoltán filmren...
Tovább az adatlapraA község közepén, a hajdani Nagy-kút-parton áll Kossuth Lajos szülőháza. A falu legismertebb épületét Andrássy István gróf építtette 1780–82 között. A három szárnyból álló, főszárnyával az utcavonalon álló, középrizalitos, magasföldszintes, copf stílusú uradalmi tisztilak a régi udvarházak mintájára készült. A kontyolt...
Tovább az adatlapraAz 1848–1849-es magyar szabadságharc kezdetének színtere. Az 1848. szeptember 29-én Pákozd térségében, a Habsburg császári-királyi haderő elleni, a magyar honvédek és nemzetőrök sikerével végződött csata helyszíne. A győzelem elsősorban morális hatása miatt vált a magyar honvédelem jelképévé. Pákozd a Magyar Honvédség ...
Tovább az adatlapraAz 1531 óta működő kollégium évszázadokig a magyarországi reformáció egyik szellemi központja volt. Az iskola kezdetben a lutheri elveket képviselte, a 16. század végére vált kálvinista teológiai műhellyé. Az ótemplomot, amely II. József részleges vallásszabadságot biztosító türelmi rendelete után épült, a református k...
Tovább az adatlapraA pécsi püspökséget I. (Szent) István az első egyházmegyék között alapította 1009-ben. A többször átépített székesegyház mai formáját a 19. század végén nyerte el. Valószínűleg a szintén 11. századi eredetű püspöki palotához kapcsolódott Magyarország első egyeteme, amelyet Vilmos püspök és I. (Nagy) Lajos kezdeményezés...
Tovább az adatlapraA Siklósi vár a XIII. század második felében épült. Itt tartották tisztes fogságban Luxemburgi Zsigmond magyar királyt a lázadó főurak. A várból indult a mohácsi csatamezőre Kanizsai Dorottya, hogy eltemesse az áldozatokat. A helyszínen forgatták a Magyar Televízió legelső saját gyártású sorozatát, a nemzedékek kedvenc...
Tovább az adatlapraAz első teljes magyar bibliafordítást 1590-ben adták ki Vizsolyban. A mű a magyar művelődéstörténet mérföldköve, a korabeli nyomdászat kiemelkedő teljesítménye. Károli Gáspár és társai időtálló munkáját bizonyítja, hogy az alkotás minden későbbi protestáns bibliakiadás alapjául szolgált. Az első kiadás egy példányát a ...
Tovább az adatlapra