Történelmi emlékhely

Az intézményt az École Normale Supérieure mintájára Eötvös Loránd fizikus, rektor és miniszter alapította 1895-ben, ma az ELTE szakkollégiumaként működik. A Collegium 1910-ben átadott épületét Alpár Ignác tervezte. Alapítása óta a „tudóstanárok” képzésére, a magyar szellemi élet...

Nemzeti emlékhely

A nemzet nagyjai számára létrehozott sírkert gondolatát Széchenyi István vetette fel. A sírkert a 19. század közepén Pest köztemetőjeként nyílt meg, majd a század végére Magyarország legrangosabb kegyeleti helyévé vált. Itt áll többek között Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos...

Történelmi emlékhely

Az 1931-ben épült templom az első világháborúban elhunyt zsidó katonáknak állít emléket. Az épület 1944 végén része lett a pesti gettónak, amelybe a hatóságok hetvenezer embert zsúfoltak. Az embertelen körülmények és a gyilkosságok áldozatait a templom kertjébe, tömegsírokba temették,...

Történelmi emlékhely

A pesti református gyülekezet első temploma 1830-ra épült fel, kriptájában nyugszik többek között a reformkori politikus Fáy András. A Ráday Gyűjtemény alapja Ráday Gedeon reprezentatív magánkönyvtára és a család levéltára. A Ráday utcai gyűjtemény Benda Kálmán munkája nyomán vált...

Történelmi emlékhely

Az „1808. évi VII. törvénycikk a katonai Ludovika-akadémiáról” teremtette meg az önálló magyar tisztképzés lehetőségét. A Pollack Mihály tervei alapján 1830 és 1836 között elkészült klasszicista stílusú épület 1872-től szolgált a magyar honvédtisztképzés színteréül. 1945 után az...

Nemzeti emlékhely

A Magyar Nemzeti Múzeum, a magyarság és a Kárpát-medence történelmi múltjának egyik legfontosabb és leggazdagabb műkincsgyűjteménye. Épülete 1847-ben készült el Pollack Mihály tervei alapján. 1848. március 15-én a Múzeumkertben tartott népgyűlés hirdette meg a modern Magyarországot...

Történelmi emlékhely

A „magyar tudós társaság” létrehozásának gondolata már a 18. század végén felvetődött. Gróf Széchenyi István 1825-ben az országgyűlésen birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel megalapítására. A magyar nyelv, a „tudományok és művészetek minden nemében leendő kiművelésére”...

Történelmi emlékhely

Elődintézménye, a 18. századi Institutum Geometrico-Hydrotechnicum révén a hazai műszaki felsőoktatás bölcsője. Az egyetem történeti kampuszán 1956. október 22-én tartott hallgatói nagygyűlés hatására kaptak szélesebb nyilvánosságot a politikai berendezkedéssel szembeni követelések. Az innen...

Nemzeti emlékhely

Az 1945 utáni magyar történelem „temetői emlékhelye”, ahol az 1945 és 1956 utáni törvénytelenperekben hamis vádak alapján elítélt és kivégzett politikusok, katonák, közéleti személyiségek, munkások, diákok és parasztok földi maradványai nyugszanak. A gyászpark a nemzeti összetartozás...

Történelmi emlékhely

A Trefort-kert az újkori magyar felsőoktatás egyik legfontosabb helyszíne, nevét az egyetemi kampusz létrehozását támogató Trefort Ágoston kultuszminiszter után kapta. A kert az ekkor még egy karon folyó bölcsész és természettudományi, valamint kis részben az orvosi és állatorvosi képzésnek...

Nemzeti emlékhely

Az ország fővárosának legrégibb és műemlékekben leggazdagabb része, világörökségi helyszín. 1247-től - az idegen megszállások idejétől eltekintve - a mindenkori magyar államigazgatási és politikai központja. A 20. század közepéig az uralkodók, illetve az államfő palotája, a...

Nemzeti emlékhely

A város jellegzetes épületegyüttese egyház, művelődés és közélet összetartozásának jelképe. Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején, 1849. április 14-én fogadta el az ideiglenesen Debrecenben ülésező magyar országgyűlés a Függetlenségi nyilatkozatot, és mondta ki ezzel a...

Történelmi emlékhely

A 16. századi török háborúk és a magyar hőskultusz egyik szimbolikus helyszíne. Ali budai pasa 1552-ben 12 ezer fős sereggel ostromolta Drégelyt. Szondi György másfélszáz katonájával négy napon keresztül tartotta a várat, de az utolsó rohamban valamennyi védő elesett. Szondi alakját a 19....

Nemzeti emlékhely

A vár a 16. században három részre szakadt Magyarország végvárrendszerének fontos eleme volt. Történetének leghíresebb epizódja az 1552-es év, amikor a Dobó István által vezetett várvédők sikerrel verték vissza a sokszoros túlerőben lévő török sereg ostromát. Az irodalomban is...

Nemzeti emlékhely

Esztergomot Géza fejedelem tette székhelyévé. Itt született fia, I. (Szent) István, akit ugyanitt koronáztak királlyá, és aki e helyen alapította meg az első érsekséget, amely máig a Magyar Katolikus Egyház központja. A tatárjárásig királyi székhely maradt, az érseki udvar azonban később is...

Történelmi emlékhely

A főúri kultúrapártolás nagy alakja, Esterházy „Fényes” Miklós franciaországi látogatása után döntött a „magyar Versália” megépítéséről, amelynek tervezésében maga is részt vett. A herceg a 18. század második felében európai viszonylatban is jelentős gyűjteményt és kulturális...

Történelmi emlékhely

A Ferenc József és Erzsébet királyné, később Horthy Miklós nyaralóhelyeként híressé vált gödöllői barokk kastélyt Grassalkovich Antal építtette a 18. század közepén. A gróf itt fogadta 1751-ben Mária Teréziát. A Grassalkovichok fi i kihalását követően az épület többször gazdát...

Történelmi emlékhely

A győri vár a török háborúk idején vált a kereszténység védőbástyájává. A 16. században itáliai mesterek tervei szerint a kor legmodernebb technikájával építették át. A vár a Rákóczi-szabadságharc, majd a francia háborúk alatt kapott újra stratégiai jelentőséget. A napóleoni csapatok...

Történelmi emlékhely

A gótikus téglavár-építészet szép példája. 1566-ban török kézre került, a keresztény seregek 1695-ben foglalták vissza. A Rákóczi-szabadságharc után elvesztette hadászati jelentőségét. A hátsó homlokzata előtt álló emlékhely az 1849-ben lefegyverzett magyar honvédtisztekre, köztük a...

Történelmi emlékhely

A kerületi székház a hajdúvárosok egykori önállóságát jelképezi. A marhahajcsárokból lett katonáskodó réteg helyzetét 1605-ben a korponai oklevél rendezte, amelyben Bocskai István közel tízezer hajdút emelt a kiváltságosok közé. A Hajdúkerület önállósága 1876-ban közigazgatási...

Történelmi emlékhely

Az 1740-es években épült kúriában élt 1808-tól 1854-ig Deák Ferenc, az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere, az 1867-es kiegyezés szimbolikus alakja. A magyar nemzeti emlékezetben „a haza bölcseként” híressé vált Deák évtizedeken keresztül otthonaként tekintett a kúriára,...

Történelmi emlékhely

A kastély építését – a család növekvő rangjának kifejezéseként – a Festeticsek vagyonát jelentős részben gyarapító Festetics Kristóf kezdte el 1745-ben. A mezőváros Keszthely ekkoriban kezdett családi birtokközponttá válni. A 18. században is többször átalakították, majd az 1883 és...

Történelmi emlékhely

I. Szulejmán Bécs ellen indított hadjárata 1532 augusztusában érte el Kőszeget. A várat Jurisics Miklós védte a sokszoros török túlerővel szemben. A védőknek csak töredéke tartozott a katonáskodó rétegekhez, Kőszeg ennek ellenére nem került török kézre. A városban a 11 órai harangszó...

Történelmi emlékhely

A kollégiumot, a Tiszántúl fontos kálvinista központját Wittenbergben tanult prédikátorok alapították 1530-ban. Muzeális értékű könyvtára mintegy 16 ezer kötetből áll. A kollégiumban tanult a magyar szellemi élet számos kiemelkedő alakja, többek között Szép Ernő író, Tamkó Sirató...

Történelmi emlékhely

A négytornyú gótikus vár a középkori lovagi kultúra magyarországi szimbóluma, virágkora I. (Nagy) Lajos uralkodásának idejére esett. A „lovagkirály” 1381-ben itt erősítette meg a torinói békét, amelyben Velence elismerte, hogy Dalmácia a magyar uralkodó fennhatósága alá tartozik. A vár az...

Nemzeti emlékhely

1526. augusztus 29-én a Mohács melletti síkságon az I. Szulejmán szultán vezette, 75-80 ezer főnyi oszmán-török haderő döntő győzelmet aratott II. Lajos magyar uralkodó 25 ezer fős, német, cseh és lengyel csapatokkal kiegészített hadserege felett. A csata áldozatainak tömegsírjai a nemzeti...

Történelmi emlékhely

A középkori magyar állam az 1241-es muhi csatában szenvedte el egyik legsúlyosabb vereségét. A Batu kán vezette sereg megsemmisítő csapást mért IV. Béla hadaira. A Trauig menekülő magyar király a mongolok kivonulását követően újjáépítette a kifosztott országot. A rövid, ám pusztító mongol...

Nemzeti emlékhely

A 18. század közepén épült kastély a Széchényi család emlékét őrzi. Széchényi Ferenc nagycenki és sopronhorpácsi gyűjteménye az Országos Széchényi Könyvtár előzményének tekinthető. Nagycenken található a család mauzóleuma, itt nyugszik a „legnagyobb magyar”, Széchenyi István is,...

Történelmi emlékhely

A templom a magyarországi gótikus építészet kiemelkedő alkotása. Báthori István erdélyi vajda építtette, akinek sírja a templomban található. A fogadópalota az egykori várkastély megmaradt része. Nyírbátor a középkori gótikus és reneszánsz kultúra emlékezetének fontos helyszíne, a magyar...

Nemzeti emlékhely

A magyar történeti hagyomány szerint a honfoglaló magyarság első „országgyűlésének és törvényalkotásának” helyszíne. A XII. századi történetíró, Anonymus szerint „A fejedelem és előkelői azon a helyen rendelkeztek az ország szokásjogáról … És azt a helyet, ahol minderről...

Nemzeti emlékhely

Az 1848–1849-es magyar szabadságharc kezdetének színtere. Az 1848. szeptember 29-én Pákozd térségében, a Habsburg császári-királyi haderő elleni, a magyar honvédek és nemzetőrök sikerével végződött csata helyszíne. A győzelem elsősorban morális hatása miatt vált a magyar honvédelem...

Nemzeti emlékhely

A Pannonhalmi Bencés Főapátság a világörökség része, a magyar kereszténység bölcsője, fontos szellemi műhely. Híres iskolája ezeréves múltra tekint vissza, itt található a világ egyik legnagyobb szerzetesi könyvtára. Géza fejedelem 996-ban Tours-i Szent Márton tiszteletére alapította a...

Történelmi emlékhely

A pécsi püspökséget I. (Szent) István az első egyházmegyék között alapította 1009-ben. A többször átépített székesegyház mai formáját a 19. század végén nyerte el. Valószínűleg a szintén 11. századi eredetű püspöki palotához kapcsolódott Magyarország első egyeteme, amelyet Vilmos...

Történelmi emlékhely

A Rákosi-rendszer munkatáborai közül Recsk volt a leghírhedtebb. A „magyar Gulagnak” nevezett Recsken 1950 és 1953 között bírósági ítélet nélkül tartottak fogva mintegy ezerötszáz politikai foglyot. Szökése után Michnay Gyula 1951-ben a Szabad Európa Rádióban felsorolta közel hatszáz...

Történelmi emlékhely

Sárospatak vára a kora újkori Magyarország egyik kulturális és politikai központja, a Rákóczi család kultuszának legfontosabb emlékhelye. A kollégiumot 1531-ben alapította Perényi Péter. A 17. században Comenius irányításával az ország egyik leghíresebb kollégiuma, a reformáció központja...

Történelmi emlékhely

Kazinczy Ferenc, író, költő, a nyelvújítás kiemelkedő alakja álmodta ide otthonát, ahonnan 1831-ben bekövetkezett haláláig szervezte a magyar irodalmi életet. Az elpusztult kúria helyén álló emlékcsarnok és az előtte található családi sírkert már a 19. században fontos zarándokhellyé...

Történelmi emlékhely

Az ország egyik legrégebbi templomát István vértanú tiszteletére szentelték. A hagyomány szerint I. (Szent) István építtette a 11. század elején Koppány sólyi legyőzésének emlékére, feltehetően előzetes fogadalmát teljesítve. A templomot a 16. század végétől a református közösség...

Történelmi emlékhely

Mihályfi József szarvasi tanár az 1880-as évek elején határozta meg a történelmi Magyarország földrajzi középpontját. A kijelölt ponton álló, 1939-ben épített, négyszárnyú vitorlával ellátott malom a történelmi Magyarországnak a trianoni békeszerződésben rögzített részekre szakadására...

Történelmi emlékhely

Szécsény a Rákóczi-szabadságharc emlékét őrzi. Az 1705-ben tartott szécsényi országgyűlés választotta fejedelemmé Rákóczit, itt teremtették meg államának jogi formáit. Ennek emlékére nevezik a kolostor gótikus termét Rákóczi-teremnek. A barokk kastélyt a Forgách család építtette a 18....

Történelmi emlékhely

A tér a két világháború közötti időszak kiemelkedő építészeti alkotása. Központi épülete az 1879-es szegedi árvíz és újjáépítés emlékére emelt, 1930-ban felszentelt Fogadalmi templom. Az árkádok alatt található Nemzeti Emlékcsarnokban a magyar történelem, tudomány és kultúra fontos...

Nemzeti emlékhely

Az egykori bazilika a középkori magyar állam Szent István király által építtetett szakrális központja. 38 királykoronázás helyszíne, ahol egyúttal a Szent Koronát, a királyi kincstárat és levéltárat őrizték. Itt tartották a „törvénylátó napokat” is, a korabeli uralkodói ítélkezés...

Nemzeti emlékhely

I. Szulejmán szultán 1566-ban százezres sereggel támadta meg Szigetvárt, de győzelmét nem érte meg, még az ostrom idején elhunyt. Helyzete reménytelenségét látva a kapitány, Zrínyi Miklós háromszáz katonájával kitört a várból, és hősi halált halt. Az ostrom történetét azonos nevű...

Történelmi emlékhely

A Hétkápolna zarándokhely mellett 1868-ban közadakozásból állították fel az első honvédemlékművet Degré Alajos javaslatára, az 1849-es váci csaták emlékére. A kezdeményezést anyagilag is támogató Kossuth Lajos szerint a tavaszi hadjárat áprilisi váci csatája „amint egyik legdicsőbbike,...

Történelmi emlékhely

A 10. század végén Veszprémben jött létre az első magyarországi püspökség, itt volt Sarolt, majd Gizella székhelye is, utóbbi alapította a székesegyházat. A vár szintén az elsők között, valószínűleg az ezredforduló körül épült. A magyar királynékat kilenc évszázadon át a veszprémi...

Történelmi emlékhely

Az első teljes magyar bibliafordítást 1590-ben adták ki Vizsolyban. A mű a magyar művelődéstörténet mérföldköve, a korabeli nyomdászat kiemelkedő teljesítménye. Károli Gáspár és társai időtálló munkáját bizonyítja, hogy az alkotás minden későbbi protestáns bibliakiadás alapjául...