Résztvevő emlékhelyek
Történelmi emlékhely
A Heves megyei település részét képző Bolt-tetőn XI. századi királyi központ maradványai találhatók. A régészeti lelőhely-együttes a mai Magyarország egyik legjelentősebb kora középkori épített öröksége. Az utóbbi évek régészeti kutatásai tisztázták, hogy a feltárt...
Tovább az adatlapra
Történelmi emlékhely
A politikai terror szimbóluma, ahol a nyilas és a kommunista diktatúra idején sokakat tartottak fogva, kínoztak és gyilkoltak meg. Az épület az 1930-as évek végétől a nyilasok gyűléseinek színhelye, majd Hűség Háza néven pártjuk központja volt. A kommunista vezetésű politikai rendőrség...
Tovább az adatlapra
Nemzeti emlékhely
A budapesti Kossuth tér a magyar történelem fontos színhelye, amelyet az Országgyűlés 2012. január 1-jei hatállyal egyedüliként kiemelt nemzeti emlékhelynek nyilvánított. A teret meghatározó hatalmas épület, a törvényhozásnak helyet adó Országház előtt rendezik a legtöbb állami...
Tovább az adatlapra
Történelmi emlékhely
A Corvin köz az 1956-os forradalom és szabadságharc emblematikus helyszíne, a sztálinista diktatúra és a szovjet megszállás ellen folytatott fegyveres felkelés egyik fővárosi központja. A többszörös túlerőben lévő szovjet csapatokkal vívott harcok során sok felkelő„pesti srác” áldozta itt...
Tovább az adatlapra
Történelmi emlékhely
Az intézményt az École Normale Supérieure mintájára Eötvös Loránd fizikus, rektor és miniszter alapította 1895-ben, ma az ELTE szakkollégiumaként működik. A Collegium 1910-ben átadott épületét Alpár Ignác tervezte. Alapítása óta a „tudóstanárok” képzésére, a magyar szellemi élet...
Tovább az adatlapra
Nemzeti emlékhely
A nemzet nagyjai számára létrehozott sírkert gondolatát Széchenyi István vetette fel. A sírkert a 19. század közepén Pest köztemetőjeként nyílt meg, majd a század végére Magyarország legrangosabb kegyeleti helyévé vált. Itt áll többek között Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos...
Tovább az adatlapra
Nemzeti emlékhely
Az Andrássy utat lezáró tér mai alakja a honfoglalás ezredik évfordulóján, 1896-ban kezdett formálódni. Ekkor adták át a Műcsarnokot, ekkor született törvény a Szépművészeti Múzeum és a Millenniumi emlékmű felépítéséről. 1929-re készült el a mű: ezer év legfontosabb uralkodóinak...
Tovább az adatlapra
Történelmi emlékhely
Az „1808. évi VII. törvénycikk a katonai Ludovika-akadémiáról” teremtette meg az önálló magyar tisztképzés lehetőségét. A Pollack Mihály tervei alapján 1830 és 1836 között elkészült klasszicista stílusú épület 1872-től szolgált a magyar honvédtisztképzés színteréül. 1945 után az...
Tovább az adatlapra
Nemzeti emlékhely
A Magyar Nemzeti Múzeum, a magyarság és a Kárpát-medence történelmi múltjának egyik legfontosabb és leggazdagabb műkincsgyűjteménye. Épülete 1847-ben készült el Pollack Mihály tervei alapján. 1848. március 15-én a Múzeumkertben tartott népgyűlés hirdette meg a modern Magyarországot...
Tovább az adatlapra
Történelmi emlékhely
Elődintézménye, a 18. századi Institutum Geometrico-Hydrotechnicum révén a hazai műszaki felsőoktatás bölcsője. Az egyetem történeti kampuszán 1956. október 22-én tartott hallgatói nagygyűlés hatására kaptak szélesebb nyilvánosságot a politikai berendezkedéssel szembeni követelések. Az innen...
Tovább az adatlapra
Nemzeti emlékhely
Az 1945 utáni magyar történelem „temetői emlékhelye”, ahol az 1945 és 1956 utáni törvénytelenperekben hamis vádak alapján elítélt és kivégzett politikusok, katonák, közéleti személyiségek, munkások, diákok és parasztok földi maradványai nyugszanak. A gyászpark a nemzeti összetartozás...
Tovább az adatlapra
Történelmi emlékhely
A Trefort-kert az újkori magyar felsőoktatás egyik legfontosabb helyszíne, nevét az egyetemi kampusz létrehozását támogató Trefort Ágoston kultuszminiszter után kapta. A kert az ekkor még egy karon folyó bölcsész és természettudományi, valamint kis részben az orvosi és állatorvosi képzésnek...
Tovább az adatlapra
Nemzeti emlékhely
Az ország fővárosának legrégibb és műemlékekben leggazdagabb része, világörökségi helyszín. 1247-től - az idegen megszállások idejétől eltekintve - a mindenkori magyar államigazgatási és politikai központja. A 20. század közepéig az uralkodók, illetve az államfő palotája, a...
Tovább az adatlapra
Történelmi emlékhely
A Kárpát-medence legnagyobb hadifogolytáborát 1944 novemberében hozták létre a szovjetek a fontos vasúti csomópontnak számító Cegléden. A lágerben mintegy 200 ezren fordultak meg, fogságba esett katonák és elhurcolt civilek egyaránt. Közülük legalább ötezren vesztették életüket az embertelen...
Tovább az adatlapra
Történelmi emlékhely
A református gimnáziumot a 18. század végén alapította gróf Festetics György. Az intézmény megszervezését a népi felvilágosodás kiemelkedő alakja, Nagyváthy János irányította. A nagykönyvtár gyűjteményének alapjait is ebben az időben vetették meg. Rövid ideig a kollégium tanára volt...
Tovább az adatlapra
Nemzeti emlékhely
A város jellegzetes épületegyüttese egyház, művelődés és közélet összetartozásának jelképe. Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején, 1849. április 14-én fogadta el az ideiglenesen Debrecenben ülésező magyar országgyűlés a Függetlenségi nyilatkozatot, és mondta ki ezzel a...
Tovább az adatlapra
Nemzeti emlékhely
A vár a 16. században három részre szakadt Magyarország végvárrendszerének fontos eleme volt. Történetének leghíresebb epizódja az 1552-es év, amikor a Dobó István által vezetett várvédők sikerrel verték vissza a sokszoros túlerőben lévő török sereg ostromát. Az irodalomban is...
Tovább az adatlapra
Nemzeti emlékhely
Esztergomot Géza fejedelem tette székhelyévé. Itt született fia, I. (Szent) István, akit ugyanitt koronáztak királlyá, és aki e helyen alapította meg az első érsekséget, amely máig a Magyar Katolikus Egyház központja. A tatárjárásig királyi székhely maradt, az érseki udvar azonban később is...
Tovább az adatlapra
Történelmi emlékhely
A főúri kultúrapártolás nagy alakja, Esterházy „Fényes” Miklós franciaországi látogatása után döntött a „magyar Versália” megépítéséről, amelynek tervezésében maga is részt vett. A herceg a 18. század második felében európai viszonylatban is jelentős gyűjteményt és kulturális...
Tovább az adatlapra
Történelmi emlékhely
A Ferenc József és Erzsébet királyné, később Horthy Miklós nyaralóhelyeként híressé vált gödöllői barokk kastélyt Grassalkovich Antal építtette a 18. század közepén. A gróf itt fogadta 1751-ben Mária Teréziát. A Grassalkovichok férfiágon való kihalását követően az épület többször...
Tovább az adatlapra
Nemzeti emlékhely
A győri vár a török háborúk idején vált a kereszténység védőbástyájává. A 16. században itáliai mesterek tervei szerint a kor legmodernebb technikájával építették át. A vár a Rákóczi-szabadságharc, majd a francia háborúk alatt kapott újra stratégiai jelentőséget. A napóleoni csapatok...
Tovább az adatlapra
Történelmi emlékhely
A gótikus téglavár-építészet szép példája. 1566-ban török kézre került, a keresztény seregek 1695-ben foglalták vissza. A Rákóczi-szabadságharc után elvesztette hadászati jelentőségét. A hátsó homlokzata előtt álló emlékhely az 1849-ben lefegyverzett magyar honvédtisztekre, köztük a...
Tovább az adatlapra
Történelmi emlékhely
A kerületi székház a hajdúvárosok egykori önállóságát jelképezi. A marhahajcsárokból lett katonáskodó réteg helyzetét 1605-ben a korponai oklevél rendezte, amelyben Bocskai István közel tízezer hajdút emelt a kiváltságosok közé. A Hajdúkerület önállósága 1876-ban közigazgatási...
Tovább az adatlapra
Történelmi emlékhely
Az 1740-es években épült kúriában élt 1808-tól 1854-ig Deák Ferenc, az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere, az 1867-es kiegyezés szimbolikus alakja. A magyar nemzeti emlékezetben „a haza bölcseként” híressé vált Deák évtizedeken keresztül otthonaként tekintett a kúriára,...
Tovább az adatlapra
Történelmi emlékhely
A kastély építését – a család növekvő rangjának kifejezéseként – a Festeticsek vagyonát jelentős részben gyarapító Festetics Kristóf kezdte el 1745-ben. A mezőváros Keszthely ekkoriban kezdett családi birtokközponttá válni. A 18. században is többször átalakították, majd az 1883 és...
Tovább az adatlapra
Történelmi emlékhely
Az 1848–49-es szabadságharc alatti magyar katonai ellenállás szimbóluma Komárom Duna-parti erődrendszere. A komáromi csaták a jobb parton, az ekkor még épülő erődök közelében zajlottak. A világosi fegyverletételt követően Klapka György vezetésével a védők 1849. szeptember végéig...
Tovább az adatlapra
Történelmi emlékhely
I. Szulejmán Bécs ellen indított hadjárata 1532 augusztusában érte el Kőszeget. A várat Jurisics Miklós védte a sokszoros török túlerővel szemben. A védőknek csak töredéke tartozott a katonáskodó rétegekhez, Kőszeg ennek ellenére nem került török kézre. A városban a 11 órai harangszó...
Tovább az adatlapra
Nemzeti emlékhely
A legfontosabb magyarországi zarándokhelyek egyike. A hagyomány szerint 1696-ban az itt található Mária-kép könnyezni kezdett, innen ered nemzetközi kultusza. A 18. században barokk stílusban épült görög katolikus rendház az egyetlen magyarországi bazilita monostor. Máriapócsot 1991-ben II. János...
Tovább az adatlapra
Nemzeti emlékhely
A legfontosabb magyarországi zarándokhelyek egyike, ferences szerzetesek által vezetett katolikus búcsújáróhely. Története I. (Szent) László legendájához kötődik, egyúttal fontos Mária-kegyhely, a középkor óta napjainkig az ország egyik leglátogatottabb zarándokhelye. A Basilica Minor címet...
Tovább az adatlapra
Történelmi emlékhely
A kollégiumot, a Tiszántúl fontos kálvinista központját Wittenbergben tanult prédikátorok alapították 1530-ban. Muzeális értékű könyvtára mintegy 16 ezer kötetből áll. A kollégiumban tanult a magyar szellemi élet számos kiemelkedő alakja, többek között Szép Ernő író, Tamkó Sirató...
Tovább az adatlapra
Történelmi emlékhely
A négytornyú gótikus vár a középkori lovagi kultúra magyarországi szimbóluma, virágkora I. (Nagy) Lajos uralkodásának idejére esett. A „lovagkirály” 1381-ben itt erősítette meg a torinói békét, amelyben Velence elismerte, hogy Dalmácia a magyar uralkodó fennhatósága alá tartozik. A vár az...
Tovább az adatlapra
Nemzeti emlékhely
1526. augusztus 29-én a Mohács melletti síkságon az I. Szulejmán szultán vezette, 75-80 ezer főnyi oszmán-török haderő döntő győzelmet aratott II. Lajos magyar uralkodó 25 ezer fős, német, cseh és lengyel csapatokkal kiegészített hadserege felett. A csata áldozatainak tömegsírjai a nemzeti...
Tovább az adatlapra
Történelmi emlékhely
Az 1956-os forradalom egyik legvéresebb eseményére Mosonmagyaróváron került sor. Október 26-án diákok tüntetést szerveztek, amelyhez a városlakók, elsősorban az üzemi munkások csatlakoztak. A tüntetők a határőrlaktanya elé vonultak, hogy maguk mellé állítsák a katonákat, de a tömeget sortűz...
Tovább az adatlapra
Történelmi emlékhely
A középkori magyar állam az 1241-es muhi csatában szenvedte el egyik legsúlyosabb vereségét. A Batu kán vezette sereg megsemmisítő csapást mért IV. Béla hadaira. A Trauig menekülő magyar király a mongolok kivonulását követően újjáépítette a kifosztott országot. A rövid, ám pusztító mongol...
Tovább az adatlapra
Nemzeti emlékhely
A 18. század közepén épült kastély a Széchényi család emlékét őrzi. Széchényi Ferenc nagycenki és sopronhorpácsi gyűjteménye az Országos Széchényi Könyvtár előzményének tekinthető. Nagycenken található a család mauzóleuma, itt nyugszik a „legnagyobb magyar”, Széchenyi István is,...
Tovább az adatlapra
Történelmi emlékhely
A templom a magyarországi gótikus építészet kiemelkedő alkotása. Báthori István erdélyi vajda építtette, akinek sírja a templomban található. A fogadópalota az egykori várkastély megmaradt része. Nyírbátor a középkori gótikus és reneszánsz kultúra emlékezetének fontos helyszíne, a magyar...
Tovább az adatlapra
Nemzeti emlékhely
A magyar történeti hagyomány szerint a honfoglaló magyarság első „országgyűlésének és törvényalkotásának” helyszíne. A XII. századi történetíró, Anonymus szerint „A fejedelem és előkelői azon a helyen rendelkeztek az ország szokásjogáról … És azt a helyet, ahol minderről...
Tovább az adatlapra
Nemzeti emlékhely
Az 1848–1849-es magyar szabadságharc kezdetének színtere. Az 1848. szeptember 29-én Pákozd térségében, a Habsburg császári-királyi haderő elleni, a magyar honvédek és nemzetőrök sikerével végződött csata helyszíne. A győzelem elsősorban morális hatása miatt vált a magyar honvédelem...
Tovább az adatlapra
Nemzeti emlékhely
A Pannonhalmi Bencés Főapátság a világörökség része, a magyar kereszténység bölcsője, fontos szellemi műhely. Híres iskolája ezeréves múltra tekint vissza, itt található a világ egyik legnagyobb szerzetesi könyvtára. Géza fejedelem 996-ban Tours-i Szent Márton tiszteletére alapította a...
Tovább az adatlapra
Történelmi emlékhely
Az 1531 óta működő kollégium évszázadokig a magyarországi reformáció egyik szellemi központja volt. Az iskola kezdetben a lutheri elveket képviselte, a 16. század végére vált kálvinista teológiai műhellyé. Az ótemplomot, amely II. József részleges vallásszabadságot biztosító türelmi...
Tovább az adatlapra
Történelmi emlékhely
A pécsi püspökséget I. (Szent) István az első egyházmegyék között alapította 1009-ben. A többször átépített székesegyház mai formáját a 19. század végén nyerte el. Valószínűleg a szintén 11. századi eredetű püspöki palotához kapcsolódott Magyarország első egyeteme, amelyet Vilmos...
Tovább az adatlapra
Történelmi emlékhely
A Rákosi-rendszer munkatáborai közül Recsk volt a leghírhedtebb. A „magyar Gulagnak” nevezett Recsken 1950 és 1953 között bírósági ítélet nélkül tartottak fogva mintegy ezerötszáz politikai foglyot. Szökése után Michnay Gyula 1951-ben a Szabad Európa Rádióban felsorolta közel hatszáz...
Tovább az adatlapra
Történelmi emlékhely
Az egykori Vásártéren 1956. december 8-án mintegy négyezren tüntettek – békésen – a letartóztatott forradalmárok kiszabadításáért. A karhatalom képviselői, valamint szovjet katonák tüzet nyitottak a fegyver nélküli tömegre. A sortűznek levéltári források szerint 49 halálos áldozata és...
Tovább az adatlapra
Történelmi emlékhely
Sárospatak vára a kora újkori Magyarország egyik kulturális és politikai központja, a Rákóczi család kultuszának legfontosabb emlékhelye. A kollégiumot 1531-ben alapította Perényi Péter. A 17. században Comenius irányításával az ország egyik leghíresebb kollégiuma, a reformáció központja...
Tovább az adatlapra
Történelmi emlékhely
A vár mai formáját Nádasdy Tamás (1498–1562) alakította ki, aki Sárvárt mecénási tevékenységével a magyar reformáció kulturális központjává tette. Megfordult itt Dévai Bíró Mátyás protestáns prédikátor, Sylvester János bibliafordító és Tinódi Lantos Sebestyén költő is. A vár...
Tovább az adatlapra
Történelmi emlékhely
Kazinczy Ferenc, író, költő, a nyelvújítás kiemelkedő alakja álmodta ide otthonát, ahonnan 1831-ben bekövetkezett haláláig szervezte a magyar irodalmi életet. Az elpusztult kúria helyén álló emlékcsarnok és az előtte található családi sírkert már a 19. században fontos zarándokhellyé...
Tovább az adatlapra
Történelmi emlékhely
Az ország egyik legrégebbi templomát István vértanú tiszteletére szentelték. A hagyomány szerint I. (Szent) István építtette a 11. század elején Koppány sólyi legyőzésének emlékére, feltehetően előzetes fogadalmát teljesítve. A templomot a 16. század végétől a református közösség...
Tovább az adatlapra
Nemzeti emlékhely
A hagyomány szerint Somogyvár a Szent István király ellen fellázadt Koppány szállásterülete volt. Jelentősége 1091 után nőtt meg, mikor Szent László király megalapította a Szent Egyed bencés monostort, amely fontos egyházi központtá vált a 12. században. A legenda szerint a lovagkirályként is...
Tovább az adatlapra
Történelmi emlékhely
A feltehetően várkaputoronyként, majd tűztoronyként szolgáló épület Sopron jelképe. 1921 decemberében a lakosság népszavazáson döntött a Magyarországhoz tartozás mellett, ennek emlékét őrzi a „leghűségesebb város” cím, és erre emlékeztet az 1928-ban épült Hűségkapu, Hikisch Rezső...
Tovább az adatlapra
Történelmi emlékhely
Mihályfi József szarvasi tanár az 1880-as évek elején határozta meg a történelmi Magyarország földrajzi középpontját. A kijelölt ponton álló, 1939-ben épített, négyszárnyú vitorlával ellátott malom a történelmi Magyarországnak a trianoni békeszerződésben rögzített részekre szakadására...
Tovább az adatlapra
Történelmi emlékhely
Szatmárcsekén állt Szatmár vármegye egyik legrégebbi családjának, a Kölcseyeknek a kúriája. Itt élt 1815-től 1838-ban bekövetkezett haláláig a 19. század elejének kiemelkedő irodalmára és politikusa, Kölcsey Ferenc. A költő Csekén írta a magyar nemzeti himnusszá vált versét, az 1823-ban...
Tovább az adatlapra
Történelmi emlékhely
Szécsény a Rákóczi-szabadságharc emlékét őrzi. Az 1705-ben tartott szécsényi országgyűlés választotta fejedelemmé Rákóczit, itt teremtették meg államának jogi formáit. Ennek emlékére nevezik a kolostor gótikus termét Rákóczi-teremnek. A barokk kastélyt a Forgách család építtette a 18....
Tovább az adatlapra
Nemzeti emlékhely
Az egykori bazilika a középkori magyar állam Szent István király által építtetett szakrális központja. 38 királykoronázás helyszíne, ahol egyúttal a Szent Koronát, a királyi kincstárat és levéltárat őrizték. Itt tartották a „törvénylátó napokat” is, a korabeli uralkodói ítélkezés...
Tovább az adatlapra
Nemzeti emlékhely
I. Szulejmán szultán 1566-ban százezres sereggel támadta meg Szigetvárt, de győzelmét nem érte meg, még az ostrom idején elhunyt. Helyzete reménytelenségét látva a kapitány, Zrínyi Miklós háromszáz katonájával kitört a várból, és hősi halált halt. Az ostrom történetét azonos nevű...
Tovább az adatlapra
Történelmi emlékhely
A magyarság mitologikus madarát ábrázoló szobor a honfoglalás ezredik évfordulója alkalmából felállított millenniumi emlékművek egyike. Az Európa egyik legnagyobb madárábrázolásaként is ismert bronzszobrot, Donáth Gyula alkotását a krónikahagyományban 907-re datált bánhidai csata ezredik...
Tovább az adatlapra
Történelmi emlékhely
A Hétkápolna zarándokhely mellett 1868-ban közadakozásból állították fel az első honvédemlékművet Degré Alajos javaslatára, az 1849-es váci csaták emlékére. A kezdeményezést anyagilag is támogató Kossuth Lajos szerint a tavaszi hadjárat áprilisi váci csatája „amint egyik legdicsőbbike,...
Tovább az adatlapra
Történelmi emlékhely
A 10. század végén Veszprémben jött létre az első magyarországi püspökség, itt volt Sarolt, majd Gizella székhelye is, utóbbi alapította a székesegyházat. A vár szintén az elsők között, valószínűleg az ezredforduló körül épült. A magyar királynékat kilenc évszázadon át a veszprémi...
Tovább az adatlapra
Történelmi emlékhely
Visegrádot Károly Róbert tette meg székhelyéül 1323-ban. Itt tartották 1335-ben a híres királytalálkozót a magyar, a lengyel és a cseh uralkodó részvételével. A visegrádi palotát Mátyás király Európa-szerte ismert reneszánsz művészeti központtá tette. A „visegrádi országok” kifejezés...
Tovább az adatlapra
Történelmi emlékhely
Az első teljes magyar bibliafordítást 1590-ben adták ki Vizsolyban. A mű a magyar művelődéstörténet mérföldköve, a korabeli nyomdászat kiemelkedő teljesítménye. Károli Gáspár és társai időtálló munkáját bizonyítja, hogy az alkotás minden későbbi protestáns bibliakiadás alapjául...
Tovább az adatlapra
Emlékhelyek napja
Helyszín- és eseménykereső
